Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.
Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író.
Élete:
Molnár Ferenc 1878. január 12-én született, német-zsidó polgárcsaládban. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként…
Jelenleg nincs futó program!
Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.
Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író.
Élete:
Molnár Ferenc 1878. január 12-én született, német-zsidó polgárcsaládban. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.
Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár.
Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón.
1906. május 19-én Budapesten feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor. Egy lányuk született, Molnár Márta aki később Sárközi György író felesége lett.
Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadway-n bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét,amely a Pesti gyerekek olykor vidám, olykor szomorú életét vázolja, írja le nekünk.
Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító naplója című könyvét. 1922. október 11-én Budapesten feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt, akivel 1926. június 9-én kötöttek házasságot Budapesten.
Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.
A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-n Panoptikum című darabját.
1952. április 1-jén New Yorkban halt meg, 74 éves korában.
Művei:
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949-): 313.
* Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
* Az ördög (1907)
* Liliom (1909)
* A Testőr (1910)
* A Farkas (1912)
* Úri divat (1916)
* A fehér felhő (1916)
* Farsang (1916)
* Egy haditudósító naplója (1916)
* A hattyú (1920)
* Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
* Égi és földi szerelem (1922)
* A vörös malom (1923)
* Az üvegcipő (1924)
* Játék a kastélyban (1926) (teljes szöveg)
* Riviera (1926)
* Olympia (1928)
* Egy, kettő, három (1929)
* A jó tündér (1930)
* Valaki (1931)
* Harmónia (1932)
* Nagy szerelem (1935)
* Delila (1937)
* Panoptikum (1949)
Egyéb prózai művek:
* Az éhes város (1901)
* Egy gazdátlan csónak története (1901)
* A Pál utcai fiúk (1907) (teljes szöveg)
* Muzsika (1908)
* Egy haditudósító naplója (1916)
* A zöld huszár (1938)
* Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
* A Dohány-utca és a Körut-sarok (1952)
* A zenélő angyal
* Huszárest
Művei alapján készült filmek:
* Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921)
* Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956)
* A Testőr (1925, 1931, 1941)
* Úri divat (1925)
* A hattyú (1925, 1930, 1956)
* Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
* A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán)
* Egy, kettő, három (1961 – rendező Billy Wilder)
* A jó tündér (1935, 1947)
* Nagy szerelem (1937)
Róla készült művek:
* Sárközi Mátyás - Liliom öt asszonya
* Hegedüs Géza. Molnár Ferenc, A magyar irodalom arcképcsarnoka. Trezor (1992)
* Csordás Lajos. Molnár Ferenc, Élet-kép sorozat. Elektra Kiadóház (2004). ISBN 9639391700
Díja: Corvin-koszorú (1935)
Érdekességek: 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című művének illusztrációja látható.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
